A Vízöntő gyerek: aki mindig kilóg a sorból

2013 július 6. | Szerző: Szalai Szilvia |

Ki a Vízöntő gyerek? Az, aki január 20 és február 18 között született

Kedves különc a javából, nála egy szabály van: azért sem! Vagyis mindig az ellenkezőjét kell mondani, mint amit igazából kommunikálni szeretnénk, ekkor biztos az elégedettség, szülő és gyerek részéről egyaránt. Ja, hát ezt nem annyira egyszerű megszokni.

Eleinte jó a helyzet, mert kevés eszköze van a vétóra, később rohamosan bővül az eszköztár: hiszti, dac, bojkott, hiper-… véletlenül sem érdemes a szakirodalomra támaszkodni, ő ugyanis egyedi bánásmódot igényel, meglehet hogy olyat, amit még nem írtak le a szakemberek. Színes egyéniség a javából! Fel kell őt fedezni, mégpedig nem a Vízöntőt, hanem személyesen Ő-t. Ezt várja, és ha látja a nyitottságot, máris engedékenyebb, simulékonyabb. Minden akciójával csak a figyelmet szeretné ráirányítani a saját egyéniségére. Végül is ez jogos, nem?

Nagyon tehetséges, ám kizárólag a saját szabályai szerint tud kibontakozni, azaz nem biztos, hogy pont az edzés időpontjában tud jól teljesíteni, vagy a fellépésen szépen énekelni. Neki a korlátokkal, a „muszájokkal” baja van. Semmiféle teljesítményt nem érdemes várni vagy eröltetni, ha szabadon kibontakozhat, akkor ki is fog. Sok-sok lehetőséget kell felkínálni neki és el kell fogadni, hogy nem túl sokáig érdekli egyik sem.

Az alternatív pedagógia módszerek már óvodás kortól nagyon jó hatással vannak a személyisége fejlődésére, ugyanis nem kategorizálják be, nem kötik meg.

Nem éltanuló, bár okosabb, mint az eredményei mutatják. Nem nyújt kiemelkedőt csak abban, ami nagyon megszólítja és kell hozzá egy kis felfedezőkedv vagy vagányság pl. remek problémamegoldó, ami a matekban, fizikában jól jön. Ügyes a nyelvekben is, főleg a bonyolultabbakban. Jól vezet, érdeklik a számítógépes (játék) programok.

Nála is fontos –csakúgy, mint a Baknál-, hogy szívből jövő, élő szeretetet kapjon sok testi érintéssel. Szintén fontos, hogy a szülők őszinték legyenek vele és egymással is, hogy ne azt tapasztalja, hogy szerepeket kell játszani az intim kapcsolatokban is.

Kamaszkorban már késő nevelni: nos ez rá 200%-ig igaz. Ez az időszak komoly tesztje az addigi szülői munkának. A fenti elvek egy rugalmasan lázadó, a határokat okosan feszegető fiatalt „képeznek”, ha viszont nem sikerül elég jól szeretni, odafigyelni rá, akkor ő sem lesz tekintettel senkire és semmire, ami odáig is vezethet, hogy 100 kilométerekkel odébb köt ki. A család számára abszolút nem szoros kötelék.

Sok a haver, kevés a barát, izgalmas az élet és unalmasak a konvencionális dolgok pl. munka, tanulás. Mindezt persze lehet mértékletesen is képviselni pl. egy külföldi ösztöndíj keretében. Csakhogy odáig el kell jutni. Ehhez kell az első 7 év (szülői) energiabefektetése.

Tetszett, akkor oszd meg. Köszi! 😉